Alapszabály

ALAPSZABÁLY

TERVEZET

1. §

Általános rendelkezések

 

Az Egyesület neve:

Összefogás a Kákafoki-holtágért Környezetvédelmi Egyesület

Az Egyesület székhelye:

Magyarország, 5540 Szarvas, Szabadság u. 1-3.

Az Egyesület képviselője: Dr. Futó Zoltán (anyja neve: Csipes Julianna) elnök

Az Egyesület működési területe:

Magyarország, elsősorban Szarvas és a környező, a Szarvas-Békésszentandrási-holtággal (Kákafoki-holtággal) kapcsolatban álló települések területe

Az Egyesület jogállása:

Az Egyesület jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési, megyei, fővárosi önkormányzati képviselő jelöltet nem állít, és nem támogat. Az Egyesület határozatlan időre jön létre.

Az Egyesület alapító tagjai:

Az Egyesület alapító tagjainak felsorolását jelen Alapszabály 1. sz. melléklete tartalmazza.

 

2. §

Az Egyesület tevékenysége, működésének általános elvei

 

(1)   Az Egyesület célja:

  • A működési területen élő vagy tevékenykedő - az egyesület céljaival egyetértő, a kitűzött feladatok elérésében résztvevő vagy annak elérését segítő, támogató - lakosság összefogása;
  • a Szarvas-Békésszentandrási-holtág mentén a természet és az emberi tevékenység összhangjának, a táj egységének megőrzése, fenntartása; a környezet- és természetvédelmi kultúra fejlesztése, különös tekintettel a természetes vizekre (1996. évi LIII. törvény 64. § (1) bekezdés); elősegítése,
  • a Szarvas-Békésszentandrási-holtág, mint természeti-turisztikai érték, az érintett települések fejlesztési céljaihoz igazodó specifikus védelme és a vízminőség javítása (2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontja).

(2) Az Egyesület cél szerinti tevékenysége:

  • A helyi vagy a holtág közelébe látogató lakosság, az egyéb időszaki és rendszeres vízhasználók (telektulajdonosok, sportolók stb.), valamint az Egyesület céljai mentén a hozzá forduló közösségek érdekeinek képviselete;
  • A környező táj állapotának, változásainak figyelemmel kísérése, mérési adatok gyűjtése, elemzése, a Szarvas-Békésszentandrási-holtág állapotának javítását szolgáló szakmai anyagok, elemzések végzése. A Szarvas-Békésszentandrási-holtágért bármilyen formában felelős szervezetek és hatóságok munkájának segítése.
  • Intézkedések, akciók kezdeményezése és szervezése, pályázati források feltárása, benyújtása a szennyezések megelőzésére, a környezeti állapot javítására. Pályázati és konzorciumi partnerekkel történő kapcsolattartás, kapcsolatépítés.
  • A közösséget érintő környezetvédelmi ügyek nyilvánosságra hozása, bemutatása, közös megoldáskeresés, megoldási javaslatok megfogalmazása.
  • Rendszeres hidrológiai és ökológia mérés, adatgyűjtés, elemzés.
  • Oktatás, gyakorlat lebonyolítására alkalmas terepi helyszín biztosítása.
  • Oktatási programok, kutatási tematikák kidolgozása, kiajánlása.
  • Folyamatos kapcsolattartás a Szarvas-Békésszentandrási-holtág kezelőjével, fenntartójával és használóival.
  • A holtág hidroökológiai paramétereinek közzététele. Közérdekű heti, napi adatok folyamatos, naprakész közlése.

(3) Az Egyesület működésének általános elvei:

Az Egyesület a vagyonát céljának megfelelően használja, vagyonát nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja és a tagok részére nyereséget nem juttat.

Az Egyesület céljának megvalósításához belföldi, külföldi természetes vagy jogi személyek és egyéb szervezetek számára pénzbeli, dologi, illetőleg természetbeni támogatásokat nyújthat. A támogatás felhasználásáról az Elnökség dönt.

Az Egyesület a 2. § (1) bekezdésében leírt céljai érdekében, azokat nem veszélyeztetve vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozás módjáról, a vállalkozáshoz felhasználható vagyon összegéről és a vállalkozást vezető személyek kinevezéséről az Elnökség dönt.

(4) Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más személyek is részesülhessenek az általa nyújtott közhasznú szolgáltatásokból. Az egyesület céljaival egyetértő és tevékenységében közreműködni kívánó, tagsági jogokkal nem rendelkező természetes és jogi személyek az Elnökséghez intézett kérelemben jelenthetik be igényüket, ezt követően számukra az egyesület tevékenységében való közreműködést és az együttműködés lehetőségét a szervezés során az Elnökség biztosítja.

(5) Az Egyesület egyéni kérelmek vagy pályázatok alapján nyújthat támogatást. A támogatott személyek vagy szervezetek tevékenysége az egyesületi célokhoz kapcsolódik, azok megvalósítását segíti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van. Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

6) Az Egyesület folyamatos vagy egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében önkénteseket is foglalkoztathat.

 

3. §

Az egyesületi tagság

 

(1) Az Egyesület tagja, lehet magyar és külföldi természetes vagy jogi személy egyaránt, ha a jelen Alapszabály rendelkezéseit elfogadja és a tagdíjat megfizeti. A belépési szándékot (belépési kérelem aláírásával) írásban kell bejelenteni az Egyesület elnökének (korlátozottan cselekvőképes személyek esetében a tagdíj megfizetésére a törvényes képviselő vállal kötelezettséget). A tag felvételéről az Elnökség dönt. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat személyesen gyakorolhatják. A felvételt megtagadó határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezést benyújtani, melyet a Közgyűlés a soron következő ülésén köteles megtárgyalni.

(2) A belépési kérelemnek tartalmaznia kell:

  • a belépni szándékozó személyi adatait,
  • szándéknyilatkozatát,
  • azt, hogy a felvételét kérő az egyesület alapszabályának minden rendelkezését magára nézve kötelezőnek ismeri el.

(3) Különleges jogállású tagok:

Az Egyesület pártoló tagjai lehetnek azok a természetes vagy jogi személyek (vállalatok, szövetkezetek, gazdasági társaságok, intézmények, egyesületek vagy egyéb társadalmi, civil szervezetek), akik tevékenységükkel vagy anyagi hozzájárulásukkal az Egyesület céljainak megvalósulását rendszeresen támogatják.

A Közgyűlés az Elnökség vagy a tagság egyharmadának jelölése alapján, tiszteletbeli (örökös) tagot választhat. Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, aki az Egyesület célkitűzéseinek elérésében kiemelkedő érdemeket szerzett, azaz munkásságával, szakmai ismereteinek és erkölcsi súlyának az Egyesület érdekében való kamatoztatásával a célok eléréséhez hozzájárult.

(4) Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve a pártoló tagot és a különleges jogállású tiszteletbeli tagot. A pártoló tag és a tiszteletbeli tag tanácskozási joggal vehet részt a Közgyűlés ülésén, valamint köteles az Alapszabály és az egyesület szervei által hozott határozatok rendelkezéseit betartani. Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat mind a pártoló tag, mind a tiszteletbeli tag jogosult igénybe venni.

 (5) Az Egyesület rendes tagja jogosult:

  • arra, hogy az Egyesület szerveibe válasszon és választható legyen,
  • az Egyesület céljai és tevékenységi körébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezni,
  • a Közgyűlés munkájában részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,
  • az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni.

(6) Az Egyesület rendes tagja köteles:

  • az Alapszabály és az egyesület szervei által hozott határozatok rendelkezéseit betartani,
  • az egyesület munkájában tevékenyen részt venni,
  • a Közgyűlés által meghatározott összegű tagdíjat határidőben befizetni.

(7) A tag a Ptk. 3:66. § (2) bekezdésének megfelelően az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét nem veszélyeztetheti.

(8) A tagság megszűnik

  • a tag kilépésével,
  • tag kizárásával,
  • a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  • a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
  • az Egyesület felbomlásával.

(9) A tag tagsági jogviszonyát, indoklási kötelezettség nélkül bármikor megszüntetheti, amennyiben ezt írásban bejelenti az Egyesület elnökének, aki törli őt a tagok sorából.

(10) A tagdíj megfizetésének határideje minden év március hónap 31. napja. E határidő elmulasztása esetén az Egyesület elnöke írásban értesíti erről a tényről a tagot, majd az Elnökség határozatot hoz a tagsági viszony kérdésében. Amennyiben a tag ezt követően 30 napon belül a tagdíjat megfizeti, tagsága fennmarad, ennek hiányában az Egyesület elnöke a tagot törli a tagok sorából.

(11) Ha valamelyik tag az Egyesület tevékenységét veszélyezteti, jogszabállyal vagy az egyesület alapszabályával ellentétes magatartást tanúsít, továbbá, ha a közgyűlés határozatával szemben súlyos vagy sértő magatartást tanúsít az Elnökség vagy az egyesület bármely tagja jogosult kezdeményezni a tag kizárását az egyesületből. Erről a tényről, az érintett tagnak az Elnök, írásban értesítést küld, és kezdeményezi a személyes meghallgatást. A kizárás kérdésében a Közgyűlés a soron következő ülésen, de legkésőbb az érintett tag értesítésétől számított 60 napon belül dönt. A Közgyűlésen kerül sor a tag személyes meghallgatására, a rendelkezésre álló bizonyítékok vagy tények a feltárására. A tag kizáráshoz a Közgyűlés jelenlévő tagjainak minősített többségű szavazata szükséges. A tag kizárását kimondó határozatot írásban is közölni kell az érintett taggal. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamint a jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatást. A tag a döntés ellen tudomásszerzéstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

(12) A tagság bármely okból történő megszűnése esetén a tagok az egyesülettel szemben anyagi követelést nem támaszthatnak.

 

4.§

Az Egyesület szervei

(1) Az Egyesület szervei:

  • a) Közgyűlés
  • b) Elnökség
  • c) Felügyelő bizottság

(2) A Közgyűlés jogosult további egyesületi szerveket létrehozni.

(3) Az egyesület ügyvezető szervének tagja az lehet, aki megfelel a Polgári Törvénykönyv 3:22.§-ben foglalt feltételeknek.

(4) A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, vagy élettársa a határozat alapján

  • a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

(5) Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által saját tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

5. §

A Közgyűlés

 

(1) Az Egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés döntéseit rendszeres ülések megtartásával hozza, amelyet évente legalább egy alkalommal kell összehívni. A Közgyűlésen meg kell tárgyalni az Egyesület éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről, valamint a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. A Közgyűlés összehívásáról az Egyesület elnöke gondoskodik. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a meghívottak és az Alapszabályban meghatározott vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek mellett bárki részt vehet.

(2) Az Elnökség a közgyűlésre szóló meghívót postai úton levélben, visszaigazolást is tartalmazó e-mail-ben vagy személyesen (átvételt igazoló dokumentum aláírása ellenében) a napirendi pontok és a határozatképtelenség esetén tartandó megismételt ülés időpontjának megjelölésével, 8 napos időközzel küldi meg a tagoknak. A Közgyűlés ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell:

  • - az ülés helyét és időpontját,
  • - a javasolt napirendi pontokat,
  • - az előterjesztők nevét.

A meghívót az Elnök írja alá.

(3) A Közgyűlés az üléseit általában az Egyesület székhelyén tartja, vagy a meghívóban szereplő helyszínen, kihelyezett ülést tart. A kihelyezett ülésekről az Elnökség dönt.

(4) A Közgyűlésre szóló meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok, és az egyesület szervei az Elnökségtől kérhetik a napirend kiegészítését, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésére vonatkozóan benyújtott kérelem tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Ha az Elnökség a kérelemről nem dönt vagy elutasítja azt, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

(5) Az egyesület valamennyi szerve a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

(6) Rendkívüli Közgyűlés összehívását kezdeményezheti az Elnökség bármely tagja vagy a tagok egyharmada. Az ülés összehívását írásban kell kérni, az ok és a cél, valamint a javasolt napirendi pontok megjelölésével.

Az Elnökség köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  • a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  • c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

(7) Előterjesztésnek minősül, Közgyűlés összehívására szóló meghívóban szereplő minden olyan dokumentum, amely megfelel az Alapszabályban meghatározott formai és tartalmi követelményeknek, valamint határozati javaslatot is tartalmaz.

(8) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei:

  • a tárgy rövid, tömör, lényegre törő meghatározása,
  • az előkészítésben részt vevő közreműködők megnevezése,
  • annak megjelölése, hogy a Közgyűlés vagy az Elnökség korábban foglalkozott-e az előterjesztés tárgykörével, ha igen milyen határozatot hoztak és milyen eredménnyel történt annak végrehajtása,
  • mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a javasolt döntést úgy, hogy alkalmas legyen a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására és a legcélszerűbb döntés meghozatalára,
  • a szükséges jogszabályi környezet bemutatása,

Amennyiben az előterjesztés az Elnökség előzetes véleményezését vagy döntését követeli meg, akkor az Elnökség valamely tagja szóban ismerteti a Közgyűlésen az Elnökség döntését vagy véleményét.

(9) A határozati javaslat formai és tartalmi követelményei:

  • szervesen kapcsolódjon az előterjesztés megállapításaihoz,
  • törvényes, célszerű és végrehajtható legyen,
  • ha a döntések végrehajtásának több módja is lehetséges, akkor tartalmaznia kell az előterjesztő által legcélszerűbbnek tartott alternatívákat,
  • ugyanabban a tárgykörben hozott korábbi hatályos határozatok sorsáról is rendelkeznie kell,
  • tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős személyt vagy személyeket,
  • tartalmaznia kell a végrehajtás határidejét.

(10) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele megjelent. A Közgyűlés határozatait nyíltan, egyszerű szótöbbséggel hozza. A Közgyűlés indokolt esetben határozhat titkos szavazás elrendeléséről, ehhez a jelenlévő tagok több mint felének a szavazata szükséges. Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést ismételten össze kell hívni, az eredeti időpontra összehívott Közgyűlést követő 1 óra múlva. Az ismételten összehívott Közgyűlés a résztvevők számától függetlenül határozatképes, erről minden esetben a tagokat a meghívóban értesíteni kell.

(11) Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök ismételten vitára bocsájtja az érintett tárgykört és annak lezárását követően ismételt szavazást kell tartani.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  • a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy (Egyesület) terhére másfajta előnyben részesít;
  • b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek (Egyesület) nem tagja vagy alapítója;
  • e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(12) A Közgyűlés üléseinek menete:

  1. Az ülés megnyitásakor a jelenléti ív alapján az Elnök megállapítja az ülés határozatképességét.
  2. A Közgyűlés dönt a jegyzőkönyv-vezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő személyéről, amelyek elfogadásáról a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz.
  3. Az Elnök előterjeszti a tervezett napirendi pontokat, amelyről a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.
  4. Az Elnök az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit vagy javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását. Az előterjesztőhöz a tagok, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a döntés előtt választ kell adni.
  5. A hozzászólásokat követően az Elnök a vitát lezárja és összefoglalja a vita lényegét, különös tekintettel az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi módosításra.
  6. A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.
  7. A szavazás elrendelésétől annak befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak nincs helye, a személyes érintettség bejelentését kivéve.
  8. Valamennyi napirendi pont megtárgyalását követően az Elnök szóban beszámol
    1. a Közgyűlés előző ülése óta eltelt időszakban végzett munkáról, valamint
    2. a Közgyűlés előző ülését követő fontosabb intézkedésekről, eseményekről.
  9. Amennyiben egyéb bejelentés vagy hozzászólás nincs, az Elnök a Közgyűlést bezárja.

(13) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti, ha azt az anyag leadása és az ülés közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják.

Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő az ülés megkezdéséig írásban, az ülésen szóban kijavíthatja, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba, vagy más hasonló elírás történt az előterjesztésben vagy a határozatban.

(14) A Közgyűlés döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

A szavazás rendje:

  1. Az Elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként megszavaztatja,
  2. Először a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok felett kell dönteni,
  3. Az Elnök által feltett kérdések szavazásának sorrendje: igen, nem, tartózkodás,
  4. A szavazás eredményének megállapítása után az Elnök kihirdeti a határozatot.

(15) Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére.

(16) Titkos szavazás esetén az Elnök feladata a technikai feltételek biztosítása a megfelelő számú szavazólapok, illetve a névjegyzék elkészítése, az iratkezelés.

(17) A szavazás megkezdés előtt 3 tagú Szavazatszámláló Bizottságot kell választani.

A Szavazatszámláló Bizottság feladata:

  1. Az urna lezárása előtt megállapítani, hogy abban nincs szavazólap. Ezt a szavazásról készült jegyzőkönyv első oldalán rögzíteni kell. A Közgyűlés tagjai számának, valamint az esetleges elrontott szavazólapok miatt megfelelő mennyiségű körbélyegzővel felülbélyegzett szavazólapot kell készíteni. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.
  2. A szavazás befejezését követően a szavazatok összeszámlálása Valamennyi titkos szavazás megkezdése előtt az Elnökhelyettes ismerteti a szavazás főbb szabályait. Szavazni csak az Elnök által készített szavazólapokon lehet.
  3. Érvényes a szavazás, ha a határozatképességhez szükséges számú Egyesületi tag az urnában elhelyezte szavazatát és a szavazási eljárás során további érvénytelenségi ok nem merült fel. Az Elnök mindezek figyelembevételével megállapítja a titkos szavazás eredményét, és azt a Közgyűlés elé terjeszti.

(18) A Közgyűlés határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és dátummal kell ellátni. A Közgyűlés határozatainak jelölése: …. (sorszám)/…. (év) . (… (hó) ,…. (nap)) számú határozat. A határozatban a dátum a döntéshozatal napját jelenti.

(19) A Közgyűlés határozatairól időrendi nyilvántartást (Határozatok könyve) kell vezetni. A nyilvántartások vezetéséről a Titkár gondoskodik. Az időrendi nyilvántartás tartalmazza:

  • a döntést támogatók és az ellenzők számarányát,
  • a határozatok tárgyát és számát,
  • a határozathozatal időpontját,
  • a határozat szószerinti szövegét,
  • a végrehajtás határidejét és felelősét,
  • a végrehajtásra vonatkozó egyéb fontos adatokat.

A Tikár köteles a döntést, annak meghozatalától számított 15 napon belül az érintettekkel írásban közölni. Amennyiben a döntés 10 főnél több személyt érint a döntés az egyesület székhelyén kifüggesztéssel is közölhető.

(20) A Közgyűlés rendjének fenntartása az Elnök feladata, ha nem az Elnök vezeti a levezető elnök feladata.

(21) Az Elnök:

  1. Figyelmezteti a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása.
  2. Rendreutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít.
  3. Rendreutasítja azt a felszólalót, aki a felszólalás során a Közgyűlés tekintélyét, vagy az Egyesület valamely tagját sértő kifejezést használ.
  4. Figyelmezteti azt az ülésen jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,
  5. Ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezi azt a rendzavarót, aki nem tagja az Egyesületnek.

(22) Ha a Közgyűlésen olyan rendzavarás történik, amely a Közgyűlés folytatását lehetetlenné teszi, az Elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja, vagy elhagyja az Elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad, és csak akkor folytatódik, ha az Elnök ismét összehívja.

(23) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

(24) A Közgyűlésen elhangzottakról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az egyesület elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv elkészítéséről az Elnök gondoskodik, a közgyűlés megtartásának napjától számított 15 napon belül.

(25) A jegyzőkönyv tartalmazza:

  • az egyesület nevét,
  • a közgyűlés helyét, idejét
  • a jegyzőkönyv vezetőjének, és a hitelesítők nevét
  • a résztvevők számát,
  • a határozatképességre vonatkozó megállapítást,
  • a közgyűlés napirendjét,
  • a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat,
  • a szavazás nyílt vagy titkos módját,
  • a határozatokat, az azokra leadott szavazatok, ellenszavazatok, valamint tartózkodások számát.

A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet.

(26) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörrel:

  • megállapítja és módosítja az Alapszabályt, illetve a működéshez szükséges egyéb szabályzatokat,
  • elfogadja az egyesület költségvetését,
  • elfogadja a zárszámadást és vagyonmérleget,
  • értékeli az egyesület éves tevékenységét, melynek keretén belül elfogadja az Elnökség éves - vagyoni helyzetéről szóló jelentést is tartalmazó - beszámolóját,
  • megválasztja az egyesület vezetői tisztségviselőit (3 tagú elnökség),
  • indokolt esetben az általa megválasztott tisztségviselőket visszahívása;
  • megállapítja a tagdíj összegét és meghatározza felhasználásának elveit,
  • dönt az egyesület megszűnéséről más egyesülettel való egyesüléséről vagy egyesületekre való szétválásáról,
  • dönt a kizárás kérdésében,
  • dönt a jelenlegi és a korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről,
  • dönt a végelszámoló kijelöléséről,
  • dönt az olyan szerződések megkötésének jóváhagyásáról, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt,
  • dönt az egy évnél hosszabb időre szóló hirdetési, reklám illetve közvetítési jogokkal kapcsolatos szerződés megkötéséről.

(27) A Közgyűlésen a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbségű szavazata szükséges az Alapszabály módosításának elfogadásához.

(28) A Közgyűlésen a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbségű szavazata szükséges:

  • az egyesület céljának módosításához,
  • az egyesület megszűnésének kimondásához,
  • más egyesülettel való egyesülés vagy egyesületekre való szétválás kimondásához.

(29) A Közgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vehet a pártoló tag.

(30) A Közgyűlés és az Elnökség üléseinek jegyzőkönyvei, határozatai továbbá az Egyesület működésének főbb adatai, szolgáltatásai, az éves beszámoló és a működés során keletkezett egyéb iratok nyilvánosak, az azokba való betekintést az Egyesület székhelyén, kérelemre lehetővé kell tenni. A működéséről – programjairól – az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán ad tájékoztatást. A közhasznúsági melléklet valamint a beszámolóba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

 

6. §

Az Elnökség
 

(1) Azt Elnökség az egyesület általános hatáskörű, döntés-előkészítő és végrehajtó ügyvezető szerve, amely biztosítja a két közgyűlés közötti időszakban az egyesületi munka folyamatosságát.

(2) Az Elnökség 5 tagú (elnök és négy tag), őket a Közgyűlés 5 évre választja, a megbízatás megújítható, mely tisztség az elfogadással jön létre. Az Elnökség tagja csak az egyesület tagja lehet. Az Elnökség tagjai nem lehetnek egymásnak hozzátartozói. Az Elnökség tagjai maguk közül választják meg az Elnököt és az egyéb tisztségviselőket.

(3) Nem lehet az Elnökség tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget,

  • amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  • amellyel szemben az állami adó és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás alkalmazott vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  • amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte, a megszűnést követő 3 évig.

Az Elnökségnek, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

(4) Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább négy rendes ülést tart, de bármely elnökségi tag kezdeményezheti az ülés összehívását. Az Elnökségi ülést az Elnök hívja össze. Az ülésre szóló írásbeli meghívót 4 nappal korábban kell megküldeni, a napirendi pontok és a határozatképtelenség esetén tartandó megismételt ülés időpontjának megjelölésével. Az Elnökségi ülésre szóló meghívót az Elnök küldi meg.

(5) Az Elnökség ülései nyilvánosak, kivéve, ha az azon hozandó döntéssel érintett személy személyiségi jogára hivatkozással kéri a zárt ülés elrendelését. Az Elnökség döntéseit egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, ügyrendjét maga határozza meg.

(6) Az Elnökség üléseiről készült jegyzőkönyv, valamint a határozatok nyilvántartása az Egyesület egyéb dokumentumaival egyezően nyilvános, határozatokat. kizárólag úgy lehet közzétenni, hogy abból a döntéssel érintett személy azonossága ne legyen megállapítható.

(7) Az Egyesületet a hatóságok, a bíróság előtt vagy harmadik személyekkel szemben az Elnök képviseli, akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes, vagy ha mindkettő akadályoztatása esetén a Titkár teljes jogkörrel helyettesíti. A helyettesítés kiterjed a bankszámla feletti rendelkezési jogra, a szerződéskötésekre és az egyéb ügycsoportokra is.

(8) Az Elnökség feladatai:

  • az egyesület napi ügyeinek vitele,
  • új tag felvétele,
  • vezeti a tagság nyilvántartását,
  • a beszámoló előkészítése és annak Közgyűlés elé terjesztése,
  • az éves költségvetés elkészítése, és annak Közgyűlés elé terjesztése
  • az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésekre vonatkozó döntések meghozatala, végrehajtása a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó kérdésekben
  • döntés ingatlan ingó vételéről, bérletről, az egyesület tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyon elidegenítéséről, egyéb módon történő hasznosításáról,
  • a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése,
  • az általa összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása
  • részvétel a közgyűlésen, a felmerülő egyesülettel kapcsolatos kérdések megválaszolása,
  • a Közgyűlés határozatainak végrehajtása,
  • az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,
  • az egyesület működésével kapcsolatos dokumentumok megőrzése,
  • az egyesület jogszabályban, vagy az alapszabályban meghatározott szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése,
  • az éves szakmai munka összehangolása,
  • szakmai rendezvények szervezése,
  • az egyesület külső kapcsolatainak ápolása,
  • az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a szükséges intézkedések megtétele,
  • döntés mindazokban a kérdésekben, amely nem tartozik jogszabály vagy Alapszabály előírásai alapján a Közgyűlés hatáskörébe.

Az Elnökség felel az egyesület jogszabályszerű működésért.

(9) Az Egyesület Elnöke:

  • képviseli az Egyesületet,
  • összeállítja a közgyűlés, valamint az Elnökségi ülés napirendi pontjait,
  • gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökségi ülés összehívásáról,
  • gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtásáról,
  • a költségvetés keretei között utalványozási jogkört gyakorol,
  • dönt mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés, vagy az Elnökség kizárólagos hatáskörébe.

(10) Az Egyesület Elnökhelyettese:

  • - előkészíti a Közgyűlés és az Elnökség elé kerülő előterjesztéseket,
  • - gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség ülése jegyzőkönyveinek vezetéséről,
  • - irányítja, illetve ellátja az egyesület írásbeli teendőit,
  • - gondoskodik az iratok szabályszerű dokumentálásáról, megőrzéséről,
  • - az Elnök munkáját segíti.

(11) Az Egyesület Titkára:

  • - intézi az Egyesület gazdasági ügyeit, rendszeresen beszámol az Elnöknek és az Elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről
  • - számadásokat vezet a pénz- és vagyonkezelésről,
  • - előkészíti az éves költségvetést, zárszámadást, vagyonmérleget, azt az Elnökség, majd a Közgyűlés elé terjeszti,
  • - gondoskodik a Közgyűlési határozatok, valamint az Elnökségi határozatok nyilvántartásának vezetéséről.

(12) Az Elnökség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Az Elnökség tagja ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet az Elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet az Elnökség tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet az Elnökség tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Egyebekben az Elnökség tagjaira a Ptk. 3:22. § és 3:24.§-ban foglaltakat alkalmazni kell.

(13) Megszűnik az Elnökség tagjának megbízatása

  • a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  • b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
  • c) visszahívással;
  • d) lemondással;
  • e) halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  • f) cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  • g) kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

(14) Az Egyesület első Elnökségének tagjai:

Dr. Futó Zoltán (lakcím: 5200, Törökszentmiklós, Kertész u. 4.)

Dr. Darida András (lakcím: 5540, Szarvas,……………………..)

Barna Antal (lakcím:……………………………………………..)

 

7. §

Az Egyesület gazdálkodása

 

(1) Az Egyesület vagyonával a Közgyűlés által elfogadott éves költségvetés keretei között az Elnökség rendelkezik. A vagyon a befizetett tagdíjakból, az elnyert állami és nem állami támogatásokból, adományokból és a gazdálkodása eredményéből áll. A cél szerinti tevékenységből, illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és ráfordításokat elkülönítetten kell nyilvántartani. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú tevékenysége céljából, azt nem veszélyeztetve végezhet.

(2) A tagok a tagdíjat, mely 5.000.-Ft/év, belépéskor időarányosan fizetik meg, ezt követően pedig legkésőbb minden év március hó 31. napjáig. A tagdíj a tag kérelmére fizethető negyedéves vagy féléves részletekben is.

(3) Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, hanem cél szerinti tevékenységeinek ellátására fordítja. Bármely jogi személytől vagy egyéb szervezettől csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

(4) Amennyiben magánszemély, jogi személy, vagy egyéb szervezet az Egyesület részére kifejezetten meghatározott célhoz kapcsolódó támogatást nyújt, a támogatás a céltól eltérően nem használható fel. A természetbeni támogatások felhasználásával mind a Közgyűlés, mind a támogatást nyújtó felé külön el kell számolni.

(5) Az Elnökség a tárgyévet követő első Közgyűlés alkalmával számol be éves munkájáról.

(6) A szervezetben végzett munka a tagok részéről önkéntes, ezért díjazás nem jár. A tisztségviselők díjazásáról a Közgyűlés jogosult dönteni. Önkéntes szerződés megkötéséről az Elnökség dönt, a szerződést az Elnök írja alá.

 

8. §

Egyéb rendelkezések

 

(1) Az Egyesület a Törvényszék által történő nyilvántartásba vétellel jön létre.

(2) Az Egyesület feletti adóellenőrzést a székhelye szerinti illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig– a reá irányadó szabályok szerint - az ügyészség látja el.

(3) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése (a bírósági feloszlatás esetét kivéve) esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont elsősorban az egyesület székhelyén, másodsorban a megyében működő olyan közhasznú szervezetnek kell átadni, amely szervezet az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására jött létre.

Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

  • a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
  • b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
  • c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
  • d) az arra jogosult szerv megszünteti
  • e) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  • f) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. Egyebekben az egyesület megszűnésére a Ptk. 3:48. §, 3:83. § és 3:84. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) Az Egyesületre egyebekben a Polgári Törvénykönyv, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról és a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény a Sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

 

Szarvas, 2015. ___________________________

 

                                                                                                      ……………………….

                                                                                                         az Egyesület Elnöke

 

Záradék:

Az Alapszabályt a Közgyűlés 2/2015. (_____.) számú határozatával jóváhagyta.

Szarvas, 2015. ______________________

                                                                                                      ……………………….

                                                                                                         az Egyesület Elnöke

 

 

Ellenjegyzem:

Békésszentandrás, 2015. __________________________